https://mabellebudapest.hu Skip to main content
EgészségNőgyógyászatPlasztika

Emlőrák A-tól Z-ig

By 2021.06.28.július 6th, 2021No Comments
emlőrák
A daganatos elváltozások alapvetően sejtburjánzást jelentenek, vagyis nagyon hirtelen bekövetkező, szabálytalan, szövetre jellemző eltérő sejtekből álló szaporulatot. Szervezetünkben előfordulnak ún. protoonkogén és tumorszuppresszor gének. Előbbi egy olyan szakasz a DNS-ünkben, ami ha aktiválódik, akkor elősegíti a daganatképződést, vagyis a sejtosztódást. A tumorszuppresszor géneknek pedig az a feladatuk, hogy gátolják a sejtek korlátlan osztódását, vagyis a tumorképződést. Egészséges emberi szervezetben, tumormentes állapotban a protoonkogének nem aktívak. Az emlőrák esetében az emlő hámszövet egyes sejtjei megváltoztatják a normális működésüket, és kórossá válnak. (daganatok.hu)

 

Az emlőrák fajtái:

A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája létezik. A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti. Leggyakrabban az egyoldali  fordul elő. A leggyakoribb két altípust az alapján különböztetjük meg, hogy áttörtek a ductusok (tejcsatornák ) /lobulusok ( tejmirigyek) szöveti határain, vagy sem.

Nem invazív emlő daganatok LCIS
  • ezek nem haladják meg a tejmirigyek szöveti határait, így a legkedvezőbb altípus
  • leggyakrabban előforduló az in situ carcinoma típus. A tejcsatornákat nem haladja meg, azok szöveti határait nem lépi át. A tejcsatornákon belül képes terjedni, kezelés nélkül idővel invazív rákká alakulhat.
Invazív rákfajták : Ezek a daganatok áttörik a normál szöveti határokat. Számos altipusa létezik, például
  • carcinoma ductale invasivum: a leggyakoribb altípus, az esetek 80 %-ban  ezzel a diagnózissal kerülnek a betegek felfedezésre. A tejcsatornákból indul ki a betegség, mely a környezeti terjedés mellett a nyirokutakba és a vérerekbe is betörhet, ezáltal okozva nyirokcsomók, illetve távoli szervek áttéteit.
  • carcinoma lobulare: a másik nagy szövettani alcsoport, az esetek 10-15 százalékában találkozunk ezzel a diagnózissal. A tejtermelő mirigyekből terjed a környező szövetekre, gyakran több gócban jelenik meg az emlőállományon belül.
  • inflammatory breat cancer: gyulladásos emlőcarcinoma, az estek 1-3 százalékát alkotják. A daganatsejtek a bőr nyirokerein keresztül terjednek, ezáltal narancshéjszerű bőrelváltozást, az emlő megnagyobbodását, érzékenységét, bőrpírt, kimelegedést okozva (lokális gyulladásos jelek), agresszív szövettani forma.
  • HER 2 pozítiv emlődaganat :  Az egyik protoonkogén a HER2/NEU, aminek genetikai mutáció következtében kialakuló fokozott aktivitása okozza a HER2-pozitív emlőrákot. Ez egy igen agresszív daganattípus, gyorsan növekszik és fiatalabb nőkben is kialakulhat. Előfordulhat az is, hogy már áttétet képzett, mire felismerésre kerül. Ezért ha felmerül az emlőrák, mint lehetséges diagnózis, fontos a mielőbbi szövettani mintavétel. Így megtudhatjuk, hogy HER2-pozitivitással állunk-e szemben. Ha ez bebizonyosodott, célzott terápiát lehet kezdeni, erre monoklonális antitesteket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy léteznek olyan gyógyszerek, amik a szervezetbe jutva kötődni tudnak a HER2 receptorához, ami a daganatos sejteken van, és megállítják azok növekedését, pusztulásukat okozzák.  (webbeteg.hu)
Előfordulási arányok:

Az emlőrák a tudőrák után a második leggyakoribb rákos megbetegedés a világon – ez az összes rákos eset 10,4 %-a mindkét nemet beleértve ! TÉVHIT, hogy a férfiaknak nem lehet mellrákja, nagyon ritkán, de a férfiaknál is előfordulhat mellrák. Az összes megbetegedés kevesebb, mint 1 %-át  teszi ki, de érdemes nekik is odafigyelni magukra. Csak a nőket vizsgálva azonban az emlőrák  a leggyakoribb rákfajta, előfordulásában és a halálos esetek arányában egyaránt. 2005-ben 502 000-en haltak meg emlőrákban a világon (ez a rákos halálesetek 7%-a, az összes haláleset csaknem 1%-a) Az emlőrákos esetek száma az 1970-es évek óta jelentősen emelkedett, amit részben a nyugati civilizáció modern életvitelének a számlájára írnak.

Az emlőrák előfordulási aránya sokkal magasabb nyugaton (Európában és Észak-Amerikában) mint a Harmadik világ országaiban. Az észak-amerikai nőknél figyelték meg az emlőrák legmagasabb előfordulási arányát. Az USA-ban a nők között az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, és a második leggyakoribb rákhoz köthető halálozási ok (a tüdőrák után). Az amerikai nőknek életük során 1:8 (12,5%) esélyük van arra, hogy invazív (szövetekbe behatoló) emlőrákjuk lesz, és 1:35 (3%) esélyük arra, hogy emlőrákban fognak meghalni. Európában a rosszindulatú megbetegedések – ezek között az emlőrák is – túlélési esélye tekintetében Magyarország a legrosszabbak közé tartozik. A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Az Országos Onkológiai Intézet felmérése szerint hazánkban élete során minden 10. nőnél alakul ki emlőrák. (wikipedia.org)

Magyarországon évente 6-7000 nőnél diagnosztizálnak mellrákot, ebből 2300-2400 a haláleset. Minden nő 5-10%-a hajlamos genetikailag az emlőrákra. Az emlőrák vezető halálok a 33-55 éves nők körében. (femcafe.hu)

ALCL – Anaplastic Large Cell Lymphoma

Egy Amerikai kutatás során kezdtek el foglalkozni egy nagyon ritka rákfajtával ALCL – el, amit a mellimplantátumhoz kötnek.  9 halálesetet jelentettek, amelyeknél a mellimplantátum okozta a rák kialakulását.  A mellimplantátumot a mellszövet mögé vagy a mellizom alá ültetik be. Idővel az implantátum körül úgynevezett kapszula fejlődik ki, ez választja el a mellkas más részeitől. A BIA-ALCL-lel diagnosztizált betegeknél a daganatot általában a kapszulán belül, az implantátum mellett találták. Az ALCL megtalálható az implantátum közelében lévő hegszövetben, de bizonyos esetekben az egész testben terjedhet. Ez a rákfajta az immunrendszert támadja, de ez nem a mellrák egy fajtája.

Az amerikai plasztikai sebészeket képviselő szövetség szerint a világon 10-11 millió nőnek van mellimplantátuma és évente kevesebb mint 10-et diagnosztizálnak ezzel a fajta rákkal. A legtöbb nőnél akit BIA-ALCL-el diagnosztizáltak, az implantátum környékének megjelenése, vagy érzése változott, több mint 1 évvel a sebészeti helyeik teljes meggyógyulása után , és átlagosan 8-10 évvel a texturált implantátumok befogadását követően.

Az esetek pontos számát nehéz meghatározni, de a legtöbb adat arra utal, hogy a daganat a textúrázott felületű mellimplantátumok beültetése után következtek be. Így nagyobb veszélyben vannak azok, akiknek az implantátuma érdesebb felületű, mint azok, akiknek sima. Az említett jelentésekből 231 esetben van információ a felület milyenségéről, ebből 203 esetben érdes, 28 esetben sima. Az 1996-os kezdeti esettanulmány óta ASPS jelenleg 270 esetet tart számon az Egyesült Államokban, és öszesen 688-at világszerte.

A legfrissebb jelentések szerint az ALCL 3800 és 30.000 nő között texturált mellimplantátummal, 1 nőben alakult ki. Évente kevesebb mint 10 nőnél állapítják meg ezt a fajta ráktípust.

Ezekhez az adatokhoz képest Franciaország volt az első aki betiltatta ehez a ritka rákos formához kapcsolódó mellimplantátumokat, mint például a textúrázott felületű vagy poliuretán bevonatúakat. Közel több mint 400-500 000 francia nő megy keresztül műtéten hogy eltávolítsák őket. 59 rákos megbetegedést regisztráltak a franciáknál az implantátum viselők között, akik közül 3 ember halt meg.

Mellimplantátumok összehasonlítása:

Számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az emlőimplantátumokban alkalmazott különböző anyagok az implantáció után a betegeknél különböző kontraktúrák előfordulási gyakoriságának egyik lehetséges oka.

texturált mellimplantátum felszíne – a sima felszínűekkel ellentétben – egyenetlen, érdes. A texturált implantátum beültetése után a szervezet minden esetben tokot képez a mellimplantátum körül, így a texturált implantátum célja a tokzsugorodás (kapszuláris kontraktúra) kialakulásának minimálisra csökkentése.

Egy vizsgalát során kimutatták, hogy a sima emlőimplantátumok nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak a kapszuláris kontraktúrához (az emlő implantátum tokosodása). A beültetett emlő implantátum körül a szervezet minden esetben vékony tokot képez, ami arra szolgál hogy az idegen anyagokat elhatárolja a szervezet többi szövetétől. Ha a kialakult tok körüli kötőszövet túlzottan megvastagszik, akkor beszélhetünk kóros tokosodásról, elváltozásról. Amennyiben a kialakult vastag tok panaszt okoz, mütétre kerülhet sor, ennek során a tok kivétele, az implantátum cseréje és más rétegbe történő áthelyezése történik.

Az emlőrák kialakulásának okai :

Daganatai lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak egyaránt. A jóindulatúak közül a fibroadenoma az emlő kötőszövetes daganata. Egyszeres, alapjáról elmozdítható, kerekded, rugalmas, gumitapintatú, fájdalmatlan csomó, melynek egyszerű sebészi eltávolítása teljes gyógyulást eredményez.

A papilloma az emlő laphám eredetű, általában a tejelvezető csatornákból kiinduló jóindulatú daganat, de rosszindulatúvá fajulhat. Legjellegzetesebb tünete a vérző bimbók.

A fibrocisztás emlőbetegség („masztopátia„) nem valódi daganat. Az ovuláció rendszeres elmaradása következtében, a szervezet egyoldalú ösztrogén terhelésének hatására kialakuló ciszták jellemzik, melyeket a kötőszövet felhalmozódása kísér. Rugalmas tapintatú, alapján elmozdítható, többszörös, fájdalmas csomók formájában mutatkozik meg. Az esetek 2-3 százalékában rákká fajulhat. Az emlőrákok 70%-a előzetesen fennálló masztopátia nyomán alakul ki.

Az emlőrák kialakulásának rizikóját növelhetik egyes hormonális, életmódbeli, és környezeti tényezők is egyaránt.

Leggyakoribb rizikófaktorok:

-Életkor: leggyakrabban olyan nők körében alakul ki, akik 50. életévüket betöltötték és túlestek a menopauzán.

-Öröklött hajlam: 5-10%-a vezethető vissza az adott családban generációról-generációra öröklődő genetikai mutációra. A legismertebb örökölt gének, amelyek növelhetik az emlőrák és petefészekrák kialakulásának az esélyét, az a BRCA1 és BRCA2.

  • Korábbi emlőrák
  • elhízás
  • mozgásszegény életmód : a fizikai aktivitás akár 25%-al is csökkentheti a rák kialakulását,
  • dohányzás : 19%-al növeli a mellrák kialakulását
  • alkolhol: minden 200 nő között, akik napi két alkoholos italt fogyasztanak, rendszeresen 3-mal több az emlőrákos beteg, mint minden 200 alkoholt nemfogyasztó nő között (onkoplasztika.hu)
Okozzhat -e mellrákot a fogamzásgátló tabletta ?

Még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy a fogamzásgátló tabletták növelhetik-e a mellrák kockázatát. Egy kutatás az orális fogamzásgátlók és a mellrák közötti összefüggést vizsgálta és vegyes eredmények születtek. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az újabb, alacsony dózisú orális fogamzásgátlók nem növelik a mellrák kockázatát. Bár a teljes történet ennél árnyaltabb – néhány kutatás szerint az orális fogamzásgátlók növelik a mellrák kockázatát azoknál a nőknél, akiknél rendellenes a BRCA1 gén, de azoknál nem, akiknél a BRCA2 gén rendellenes. Másrészről pedig az orális fogamzásgátlók védelmet is nyújthatnak a mell- és petefészekrák ellen a hormonstabilizáló tulajdonságuk miatt, ezért egyes esetekben ajánlani szokták azoknak a nőknek, akiknek a családjában már előfordult ilyen fajta rák.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében ?
  • Az emlők önvizsgálata.

    Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni, egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is

  • Mammográfia

    Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. Hivatalosan ez a szűrés 45. életév után indokolt. Tévhit, hogy mellimptantátummal nem végezhető mammográfiai vizsgálat! Az implantátummal rendelkezőknek is el lehet végezni a vizsgálatot, de mivel az implantátum befolyásolhatja a képalkotó eljárás eredményességét, mindenképpen tájékoztatni kell a vizsgálatot végző orvost korábbi beavatkozásunkról. Ebben az esetben a vizsgálatot több irányból és sokkal nagyobb odafigyeléssel, szakértelemmel szükséges végezni.

  • Ultrahangos szűrés

    Mivel a mammográfiai szűrés hivatalosan 45 év felett indokolt, hasznos arról tudni, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha ez alatt a kor alatt vagyunk, ám veszélyeztetettnek érezzük magunkat.Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák. Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresve, de a daganatos betegségek nyirokcsomó-áttétei is kimutathatók ultrahanggal. A vizsgálat során a páciens szabaddá tett mellkassal hanyatt fekszik az ágyon, és a bőrre felvitt zselés anyagon mozgatva a vizsgálófejet, az orvos képet alkot az emlő különböző területeiről.

  • PET-CT vizsgálat

    A PET-CT vizsgálat során a beteg szervezetébe nyomjelző anyagot juttatnak, amely a fokozott anyagcsere aktivitású szövetekben – és így jellemzően a daganat által érintett szövetekben is – felhalmozódik, ilyen módon azonosíthatóvá téve azokat. Mivel a vizsgálat során a teljes test leképezése megtörténik, ezért a módszer különösen alkalmas a távoli áttétek azonosítására is. Ez nagy jelentőségű segítség lehet előrehaladott emlőrák esetén a betegség pontos stádiumának meghatározásában, a helyi és távoli áttétek felderítésében.

  • Orvosi ellenőrzés

    A rendszeres orvosi vizsgálat és ellenőrzés sem elhanyagolható, 20 és 40 éves kor között minimum évente vagy kétévente kell elvégezni, 40 év felett pedig minden évben kell a szűrő vizsgálat

  • BRCA génvizsgálat

    Jelenleg minden 10. nőnél élete során valamikor kialakul emlődaganat. Az esetek kb. 10%-ában ez örökletes génmutációk miatt következik be, azaz már születéskor jelen vannak olyan genetikai hibák a génállományban, amelyek az emlődaganat kialakulására hajlamosítanak. Statisztikai adatok szerint Magyarországon mintegy 100 ezer nő érintett az örökletes emlőrákban. A vizsgálathoz mindössze egy vérvételre van szükség, ugyanis a BRCA génak valamennyi sejtben jelen vannak, ennek ellenére jellemzően a mellrák és a petefészekrák kockázatát növelik.

Miről ismerhető fel az emlőrák, tünetek?

A fájdalom nem jellemző, korai szakaszban csak az esetek kb. 10%-ában jelentkezik. Legfontosabb az idegentest-érzés, a tapintható, jellegzetes szövettöbblet. A daganat bőrrel történő összekapaszkodása behúzódásokat okoz, az emlőbimbót befelé fordítja, és helyzetét úgy rögzíti. Később a bőr kifekélyesedik. A daganatos emlő nagyobb lesz az ellenoldali emlőnél, alakja is megváltozik. Az emlőből váladék is távozhat. A bőr felszínének egyenletlensége, behúzódása, kidudorodása, duzzadt kanyargós vénák megjelenése is intő jel lehet.

BEJELENTKEZÉS KLINIKÁNKRA

Jelentkezzen be hozzánk most!