UV-sugárzás
Az UV-sugárzás a nap legnagyobb energiájú sugártartománya (200-400 nm-es), melynek kedvező hatásai (pl. elősegíti az emberi szervezetben a D-vitamin szintézisét) mellett káros következményei is lehetnek. Ezek jelentkezhetnek rövid idővel a napozás után (pl. napégés) valamint összeadódva évek, évtizedek múlva. Az UV-sugárzás sietteti a bőr öregedési folyamatát, csökken a bőr rugalmassága, vízhiányossá válik, és a feszességet adó kollagén mennyisége is egyre kevesebb lesz. Gyengül a bőr immunrendszere, lassul a bőr megújulása. A sejtek degenerálódnak, fokozódik a szabadgyök képződés és ha sérül a DNS- lánc, bőrrák alakulhat ki.
A Nap sok, különböző hullámhosszúságú fénysugarat bocsát ki, amiket a következő módon különböztetünk meg: kozmikus sugarak, gamma sugarak, ultraviola sugarak (UV), amik UVA, UVB és UVC sugarakból állnak, a látható sugarak, az infravörös sugarak (IR) és a rádióhullámok. A napsugárzás legveszélyesebb részét megszűri az atmoszféra. A sugárzás, ami eléri a Földet (UVA, UVB, látható sugarak és az infravörös sugarak) hatással van a testünkre. Az infravörös sugarak hőt termelnek, ezeknek a sugaraknak köszönhetjük, hogy a bőrünkön érezzük a meleget. Az UVA és UVB sugarak láthatatlanok és hidegek, de fontos biológiai hatással rendelkeznek. Mindkettőnek szerepe van a bőrrák kialakulásában. Ezen kívül még különböző hatásokkal bírnak:
-
UVA-sugarak:
A földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. Károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez és roncsolja a bőrben levő A-vitamint. Közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását a melanin oxidálásával idézi elő, de csak ideiglenesen.
-
UVB-sugarak:
A bőr leégéséért felelősek, hatásukra a bőrben D-vitamin termelődik, ezzel elősegítve a csontképződést. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t bőrrákot okozva. A szemet is károsíthatja, ez ellen védekezik szervezetünk melanin-pigment termelésével, amely a bőr barnulását okozza. A melanin elnyeli es átalakítja hővé a sugárzást.6.
Milyen hatásai vannak a sugárzásnak a különböző bőrtípusokra?
Minden bőrtípus máshogyan reagál a napsugárzásra, mivel fototípusuknak megfelelően mindegyik saját fotoszenzibilitással rendelkezik. A fototípus a bőr válasza az UV-sugárzás hatására. Hat különböző fototípus létezik:
-
Fototípus I.
tejfehér, mindig leégő, sosem barnuló, erősen szeplős bőr, vörös haj
-
Fototípus II.
Világos, mindig leégő, enyhén barnuló, erősen szeplős bőr
-
Fototípus III.
Világos, normál bőr, gyakran leég, sokszor barnul (közepesre barnulás), kevés szeplő
-
Fototípus IV.
Normál, ritkán leégő bőr (sötétre barnulás), nincs szeplő
-
Fototípus V.
Barna, leégésre nem hajlamos bőr, mindig barnul (erősen sötétre barnulás), nincs szeplő
-
Fototípus VI.
Fekete bőr, ami sosem ég le, nincs szeplő
Minél világosabb a bőr annál erősebb fényvédőfaktorú krém ajánlott.
Hogyan zajlik a barnulás folyamata?
A bőr természetes védekező válasza az UVB sugárzásra. A erős napsugárzás aktiválja a melanocitákat, amik a melanint termelik, ez védi meg a bőrt a nap káros hatásaitól. A lebarnulást a keletkezett melanin bőrfelületre jutása okozza. Megvastagodik a szaruréteg, hogy a pigmentáció mellett ezzel is védje a szervezetet. Az UVA sugárzás azonnali pigmentációt okoz, ami csak néhány óráig tart, és ez nem barnulás, csupán a bőr oxidációja, ami csak a napon látszik. Az UVB sugarak felelősek az „igazi” barnulásért, ami 2-3 nappal a napozás után kezd látszani, és általában 3 hétig tart. 5.
Hogyan óvjuk bőrünket a káros sugaraktól?
A védekezés történhet megfelelő ruházat, kalap, UV-szűrős szemüveg viselésével, vagy különböző fényvédőkrémekkel. A fényvédő termékeknek igen magas elvárásoknak kell megfelelniük:
- Nagyfokú fényvédelmet kell biztosítaniuk
- Víz- és izzadtságlepergetőnek kell lenniük
- Nagy tapadóképességűnek kell lenniük
- Fény-, levegő- és hőstabilitás kell, hogy jellemezze őket
- Nem okozhatnak kellemetlen érzést a bőrön
Különböző textúrájú fényvédők közül választhatunk. A naptej, a napolaj és a napozás előtti krémek között az alapvető különbség az állaguk. Az állagok között vannak tulajdonságbeli különbségek is.
- A napolajaknál sokszor alkalmaznak paraffin származékot, mely csökkenti a bőrlégzést, emiatt egyáltalán nem javasolt a napolajak használata az arcbőrre. Másik probléma, hogy nem jut víz a bőrhöz, mivel hidratáló komponenseket nem tartalmaz. Az olaj gyengébb fényvédő hatású, mint a naptej és napkrém. Egy napolajnál a legnagyobb előny hogy könnyű felvinni, csillog és még barnulást segítő anyagokat is adnak hozzá, de a photoaging szempontjából teljesen hatástalan, sőt fokozhatja a gyorsabb bőröregedést.
- A naptejeknél, hogy ne ülepedjen ki a fizikai fényvédő ebben a könnyed állagban, a fényvédő stabilitása miatt szemcse lebegést segítő anyagokat tesznek bele.
- A hab előnye, hogy hűsítő hatása van, hiszen gyorsabban párolog.
- A napkrémekben, mint állagban van a legtöbb lehetőség, mivel itt bátrabban alkalmazhatunk fizikai fényvédőket.
A napvédők legfontosabb adatai:
- Fényvédő faktorszám
- UVA-védelem
Fényvédő faktorszám
A fényvédőkön található SPF érték (Sun Protective Factor) arról ad információt, hogy a termék milyen mértékben nyújt védelmet az UVB-sugarakkal szemben. A fényvédő termékek faktorszáma legalább 6-os. Ha valaki például 15 perc alatt ég le a napon, egy SPF 15 fényvédőkrém használatával 15-ször annyi idő alatt, azaz kb. 225 perc alatt ég csak meg a bőre. Ez azonban függ a bőrtípustól, a napsugárzás intenzitásától és a felkent fényvédőkrém mennyiségétől is.
Az SPF skála nem lineáris:
– SPF 15-ös fényvédő az UVB-sugarak 93%-át
– SPF 30-as fényvédő a 97%-át
– SPF 50-es fényvédő a 98%-át blokkolja.
A fényvédőkrémek választásánál fontos, hogy ne csak az UVB-, hanem az UVA-sugarakkal szemben is védelmet nyújtsanak. Az új előírások alapján a korszerű fényvédő krémeknek, az UVA-sugarakkal szembeni védelmének legalább az UVB-sugarakkal szembeni védelem 1/3 részével rendelkezniük kell. Azoknál termékeknél, amelyeknél ez nem érvényesül, ezt a tulajdonságukat a flakonjukon karikába írt UVA jelzéssel fel kell tüntetni.
UVA- védelem
Ha PA és utána néhány plusz jelzés (PA++, PA+++) található egy fényvédőn, akkor az egy besorolást jelent. Ez a jelzés Japánból indult, leginkább ott használják.. Ez csak az UVA védelmet veszi figyelembe. A PA++ közepes UVA védelmet jelent, a PA+++ pedig magasat.
Hogyan hatnak a fényvédők?
A fényvédők mechanizmusukat tekintve két csoportba sorolhatók: kémiai és fizikai fényvédők.
Kémiai fényvédők:
A kémiai fényvédő hatóanyagok elnyelik az UV-fényt, majd az így keletkezett energiát hő, fluoreszcencia formájában adják le, így csökkentik a bőrt érő UV-sugárzás hatását, de eközben káros melléktermékek pl. szabadgyökök keletkezhetnek. A gyakorlati tapasztalat alapján a kémiai alapú fényvédőket egyszerűbb előállítani és olcsóbbak, így a fogyasztók számára széles körben elérhetőek. Azonban sok kémiai fényvédő anyag önmagában kevés UV-sugárzás elleni védelemet nyújt, ezért ezeket kombinálni kell más kémiai fényvédő vegyületekkel. A leggyakoribb összetevők: avobenzon, retinyl palmitate, octinoxát, oxybenzon, octocrylene, parabének, homosalate, 4-methylbenzilidene camphor.
Néhány összetevő aggodalomra adhat okot, ezért érdemes ezeket elkerülnünk.
Dibenzoil- metán származék.
Zsírban oldódó összetevő, mely képes az UV-sugárzás elnyelésére, ezért számos fényvédő eszközben megtalálható. Az avobenzon nagyon érzékeny a fényre, stabilitása nem túl nagy, a hatás növelése érdekében fotostabilizátorokat (pl: octocrylenet) adnak hozzá. Védelmet nyújt a nap káros sugarai ellen, ez a legmegbízhatóbb összetevő. A bőr napsugárzás elleni védelme mellett csökkentheti a hosszú távú károsodást, mint a bőr korai öregedését és a bőrrákot.4.
Oxybenzon és octinoxát
Kémiai fényvédők, mely az UVB- és rövid UVA-sugarak (290-360 nm hullámhosszú) ellen védenek. A oxybenzon viszonylag gyenge fényvédő, önmagában nem véd eléggé, így leginkább csak a többi összetevőt védő segédanyagként használt. Az összetevővel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy elősegíti a bőrben a káros szabad gyökök képződését.
Az oxibenzon és az octinoxát vizsgálatok alapján endokrin-diszruptorok, ugyanis megzavarják a belső elválasztású mirigyek működését, megbolygatják a hormonháztartásunkat. Az oxibenzon és az octinoxát a pajzsmirigyhormonok és a nemi hormonok háztartásába is belekavarhat, tudományos vizsgálatok szerint antiandrogén hatásuk miatt a serdülő fiúk tesztoszteronszintjét szignifikánsan csökkentik, az octinoxát pedig megváltoztatja az ösztrogéntermelés ciklusát ha a bőrön át felszívódva bejut a szervezetbe. Az oxybenzon és octinoxát vegyületek midegyike felszívódást elősegítő anyagok, ami azt jelenti, hogy könnyen felszívódnak a bőrbe, tehát minél tovább vannak a bőrön, annál nagyobb veszélyt jelentenek a bőrre és a szervezetre. Egy tudományos kutatás eredménye is azt bizonyítja, hogy a szervezetbe könnyen felszívódnak, elképesztő, de az oxybenzon a 6-8 éves kislányok 96%-nak a vizeletéből kimutatható.3.
Retinyl palmitate (A-Vitamin, retinol)
Az FDA tudományos kutatása szerint gyorsítja a rosszindulatú daganatok kialakulását, károsítja a sejtek DNS-ét, szabagyököket képez és mindezt a napfény hatására teszi. A kozmetikai ipar antioxidáns, öregedés csökkentő anyagként teszi a napozókba, ami egy éjszakai krémnél helytálló hatóanyag lehet, de a napfény hatására pont az ellenkező eredményt nyújtja.
Octocrylene
Amikor ez a kémiai anyag elnyeli az UV-sugárzást, oxigén gyököket gyárt, amelyek károsíthatják a sejteket és különböző mutációkat okozhatnak. Könnyen felszívódik a bőrön és mérhető mennyiségben halmozódhat fel a szervezetben. Plusz a környezetre is mérgező lehet. Egy 2010-es kutatás szerint egyre gyakoribb, hogy az octocrylene fény hatására kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) vált ki különösen gyerekekben és kétoprofénre allergiás felnőttekben.
Homosalate
Napvédő készítményekben az UV-sugárzás elnyelésében játszik szerepet, rendszeres használata főleg hormonális elváltozásokat okozhat.
Parabének
Akut és krónikus mellékhatásokat is okozhatnak. A butil-, etil-, metil-, propyl-parabének a hormonegyensúlyt befolyásolják, rákkeltő hatásúak. Egyes parabének UV-sugárzás hatására károsíthatják a DNS-t, ismétlődő használatuk kontakt bőrgyulladást okozhat. Kutatások az emlődaganattal is összefüggésbe hozzák a parabének használatát.
4-methylbenzylidene camphor
Bőrirritációt és fototoxikus allergiát válthat ki, ösztrogén jellegű hatása lehet és pajzsmirigy alulműködést okozhat. Jelenleg nem engedélyezett az összetevő használata kozmetikai összetevőként Japánban és az USA-ban.
Ezen kívül kiemelten fontos, hogy fürdésnél belemosódnak a fényvédők a vízbe és ezzel visszafordíthatatlan károkat okoznak a tavak, tengerek, óceánok élővilágában. Emiatt számos országban be is tiltották a kémiai fényvédőt tartalmazó naptejeket és szerencsére ezt a nemzetközi szervezetek is egyre komolyabban veszik, így ezen országok száma évről évre nő.
Volt egy olyan feltételezés, hogy a bőrünkbe bedörzsölt anyagok a felületről beszivároghatnak a véráramba, és most bebizonyosodott, hogy volt ennek némi alapja. Az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) egy kisebb klinikai tesztet végzett el a négy legelterjedtebb fényszűrő molekulával és a JAMA nevű tudományos lapban nemrég publikálták a kutatómunka eredményét. Véletlenszerűen 24 egészséges embert választottak ki a négy fényvédő egyikéhez. Kettő közülük spray volt, a harmadik testápoló, a negyedik krém. A résztvevőket arra utasították, hogy a fényvédőt testük 75%-ára alkalmazzák naponta négy alkalommal négy napig, így egy hét leforgása alatt 30 vérmintát vettek.
Az FDA útmutatása szerint minden olyan hatóanyag, amely szisztémás felszívódást eredményez és meghaladja a 0,5 ng / mlt a vérben toxikológiai vizsgálatnak kell alávetni, hogy meggyőződjünk arról, „rákot, születési rendellenességeket vagy egyéb káros hatásokat” okoz-e. A vizsgálat négy fő napvédő komponenst vizsgált: avobenzont, oxibenzont, oktokrilént és mexorilt. A vizsgálatok első napján az alkalmazások után mind a négy esetben a szisztémás koncentrációk átlépték a nanogramm küszöbértéket. A szintek a krém kivételével minden terméknél magasabbak voltak az egész héten. Az 1. naptól a 4. napig folyamatosan növekedtek, ami azt jelenti, hogy a szervezetben a kémiai anyag folyamatosan felhalmozódott. Ez nem bizonyíték arra, hogy a napvédők károsak. Lehetséges, hogy az elnyelt mennyiségek teljesen biztonságosak.
Fizikai fényvédők
A FDA végleges ajánlást készített. Jelenleg a javasolt szabály arra utal, hogy a para-amino-benzoesavval (allergiával függ össze) és a trolamin-szaliciláttal (vérzéssel van összefüggésben) szembeni védelem nem adható meg „általánosan biztonságosnak és hatékonynak.” A szabály azt is javasolja, hogy a cink-oxidra és / vagy a titán-dioxidra támaszkodó fényvédőket „általában biztonságosnak és hatékonynak kell tekinteni”. Fizikai fényvédőknek nevezzük az ilyen hatóanyaggal rendelkező termékeket. A fizikai fényvédők a természetben megtalálható finomra porított ásványok, melyek a napsugarakat a bőr felszínéről visszatükrözve megakadályozzák az UVA és UVB sugarak elnyelődését a bőrben, így megelőzik a napégést és a hosszú távú káros hatások kialakulását. Ezek a használt ásványok általában a cink-oxid és titán-dioxid, illetve ezek kombinációja. Minél apróbbak ezek a szemcsék, annál egyenletesebben tudják befedni a bőrfelszínt. A mikrométeres szemcséjű változatok a bőrben bizonyítottan nem szívódnak fel, nem allergizálnak és nem irritálnak, a bőr felületén azonban enyhén opálos-fehér bevonatot képeznek, ami esetenként esztétikailag zavarhatja a napozókat.1.
A cink-oxid egy szervetlen vegyület és egy nélkülözhetetlen ásványi anyag a szervezet számára. Fontos szerepet játszik a sejtek előállításában, fontos az egészséges bőrnek és hajnak, erősíti az immunrendszert. Széles spektrumú UV-sugárzás elleni védelmet biztosít, ami visszahatva csökkenti az UVA sugárzás által indukált szabadgyök termelést a bőr mélyebb rétegeiben. A cink-oxid nem szívódik fel a bőrbe, a bőr felületén marad, így blokkolva az UVA és UVB sugarakat.
A titán-dioxid egy erősen UV-sugárzás visszaverő ásványi anyag. Nem irritáló, nem allergizáló és nem képez komedót. Gyakran használják a fényvédőkben, mert egyaránt kínál UVA és UVB védelmet. A titán a természetben fellelhető ásványi anyagokban, mint például rutil, anatáz és brookit.
Kémiai vagy fizikai fényvédőt válasszunk?
Mindkét típusú fényvédőnek van előnye és hátránya.
A fizikai napvédő:
- Kevésbé irritáló és jobban illeszkedik az érzékeny bőrre.
- Több hidratáló anyagot tartalmaz, amely nehéz lehet a bőrön.
Nehéz a bőrön való teljes keveredés. - Az újabb márkák azonban matt és színezett változatokat kínálnak, amelyek kevésbé hagynak fehér bevonatot bőrünkön és sima, egyenletes megjelenést biztosítanak a bőrnek.
A kémiai fényvédő jobb lehetőség, ha:
- Úszunk és vízálló készítményre van szükségünk.
- A nap folyamán sportolunk, vagy sokat izzadunk.
- Szeretne egy fényvédőt, amely gyorsan felszívódik a bőrbe.
Mikre figyeljünk amikor naptejet választunk?
Függetlenül attól, hogy fizikai vagy kémiai terméket választunk a címén több dolgot kell keresnünk:
- Széles spektrumú legyen (védjen megfelelőren az UV-sugárzás kellemetlen hatásaitól)
- Illatanyag mentes legyen
- Ne tömítse el a pórusokat
- Olajmentes legyen
- Parabénmentes legyen
- Az SPF legalább 30 vagy annál nagyobb legyen2.
Hogyan használjuk a fényvédőket?
A fényvédők csak megfelelő mennyiségben alkalmazva tudják kifejteni hatásukat. Az ajánlott mennyiség körülbelül 2 mg/cm2
Fontos, hogy a fényvédő krémeket kb. 20 perccel napon való tartózkodás előtt fel kell vinni a bőrre mivel az összetevőknek időre van szükségük, amíg biztosítják a megfelelő védelmet, illetve két óránként, úszást vagy izzadással járó fizikai tevékenyéget követően meg kell ismételni az alkalmazást. A fényvédőt a bőrápolás utolsó lépéseként kell alkalmazni, ugyanis bármi, amit felviszünk rá, csökkenti a hatékonyságát. Ha mégis sminket szeretnénk viselni (nem napozáshoz) a fényvédő felett, a felvitel után várjunk 3-5 percet, de ebben az esetben is válasszunk natúrkozmetikumokat, vízálló szempillaspirált.
Az arcbőrre és a testre mindig külön fényvédő termék javasolt. Eltérő a hám vastagsága, a hidratáció képessége, felszívó képessége. Az arcbőrre mindig hidratáló és gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmazó készítményt használjunk, ezáltal csökkentjük a napozás során fellépő oxidációs folyamatokat és dehidratációt.
A fényvédők használata ellenére a magas UV-sugárzás miatt kerüljük a napon való tartózkodást 10 és 15 óra között.
Források:
-
-
- https://www.nytimes.com/2019/06/10/upshot/how-safe-is-sunscreen.html
- https://www.piedmont.org/living-better/the-difference-between-physical-and-chemical-sunscreen
- https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Oxybenzone
- https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Avobenzone
- https://www.bioderma.hu/a-borod/fenyvedelem-mindenkinek
- https://en.wikipedia.org/wiki/Ultraviolet
-
.