Izzadás mechanizmusa: Nyugalomban a hő elsősorban az agyvelőben, az izmokban és a zsigeri szervekben keletkezik; izomtevékenység alatt a legjelentősebb tényező az aktív izomzat hőtermelése. A keletkezett hő kb. 85%-ban a bőrön és kb. 15%-ban a légutakon keresztül távozik.
A hőmérleg technikai analógiája egy olyan termosztát, amelynek van mind fűtő-, mind hűtőegysége. A beállítani kívánt hőmérséklet az ún. beállítási pont (angol technikai elnevezéssel set-point), amit a szabályozó egységen keresztül lehet állítani. Amikor a termosztát belső hőmérséklete megfelel a beállítási pontnak, mind a fűtés, mind a hűtés alacsony intenzitással működik. Ha a beállítási pont eltér a termosztáton belüli aktuális hőmérséklettől, „hibajel” keletkezik, ami a szabályozó egységen keresztül bekapcsolja a megfelelő fűtő- vagy hűtőegységet (visszacsatolt rendszer): lehűléskor a fűtőegység, túlmelegedéskor a hűtőegység kapcsolódik be. A bőr felső rétegeiből állandóan, minden verejtékezés (izzadás) nélkül is párolog víz. Azonban ha a szervezetnek több hőtől kell megszabadulnia, aktiválódik a verejték-elválasztás (izzadás). A verejték elpárologtatása normálisan a teljes hőtermelési többletet képes eltávolítani a szervezetből, hacsak a hőterhelés nem elviselhetetlenül magas (pl. intenzív izomtevékenység meleg környezetben).
Egy adott hőtermelésen túl a hőleadás egyetlen lehetősége a verejték-elválasztás és a verejték elpárologtatása.
Extrém körülmények között a verejték-elválasztás (izzadás) elérheti az óránkénti 1 litert, bár ezt a magas értéket nem lehet hosszú időn keresztül fenntartani. A verejtékmirigyek szekréciója idegi szabályozás alatt áll: a kolinerg szekretomotoros rostok a szimpatikus idegekben futnak, a hatást m-ACh-receptorok közvetítik.
Emberben magas környezeti hőmérsékleten való hosszabb tartózkodás kb. egy hét alatt krónikus adaptációhoz vezet: a verejték-elválasztás kapacitása megnő, a verejtékmirigyek primer szekrétumából tökéletesebbé válik a Na+ és a Cl– visszaszívása. Az adaptáció a normális klimatikus viszonyok közé visszatérve 2–3 nap alatt eltűnik
A bőr felszínére kerülő verejték fehérjementes hipozmotikus (a vérplazmánál alacsonyabb ozmolalitású) folyadék, amelyet a merokrin verejtékmirigyek választanak el. A verejték (izzadás) elválasztása két szakaszban folyik. Az első szakaszban egy közel izozmotikus primer szekrétum képződik, és a második szakaszban ebből a folyadékból elektrolitok szívódnak vissza. A primer szekrétum összetétele: az elektrolit-összetétel megközelíti az interstitialis folyadék elektrolitkoncentrációját, azzal a különbséggel, hogy a laktát koncentrációja magas.
A laktát a szekretoros sejtek anyagcsere-folyamatai során keletkezik.
Minden egyes merokrin verejtékmirigy egyetlen tubulusból áll, amelynek a bőr mélyebb rétegei felé eső felcsavarodott (gombolyagszerű) szegmentuma mélyen behatol a bőrbe, és vakon végződik (szekretoros tekercsként is említik, angolul secretory coil). A primer szekrétum a szekretoros tekercsben képződik. A primer szekréció a lumen felé irányuló, másodlagosan aktív Cl–-transzport eredménye: egy jelenleg még nem jellemzett basolateralis Na+–Cl–-kotranszporter és a Na+–K+-pumpa együttesen magas intracelluláris Cl–-koncentrációt alakítanak ki, míg a luminalis membránban egy kalciummal szabályozott Cl–-csatorna teszi lehetővé a Cl–-ok kilépését a szekretoros tekercs lumenébe. A Na+ és a víz paracellulárisan jutnak a lumenbe.
A primer szekrétum a szekretoros tekercset a bőr felszínével összekötő kivezetőcsőben módosul. A lumenből az interstitium felé irányuló reabszorpcióban a Na+- és a Cl–-ok transzcellulárisan transzportálódnak. A kivezetőcsövek vízre nagymértékben impermeábilisak, ezért a végső szekrétum a Na+- és a Cl–-ok reabszorpciója miatt hipozmotikus lesz. Ha a primer szekrétum mennyisége megnövekszik, a korlátozott reabszorbeáló kapacitás egyre kisebb mértékben képes a szekrétum összetételét megváltoztatni, a végső szekrétum összetétele (ozmolalitás, Na+- és Cl–-koncentráció) egyre inkább megközelíti a primer szekrétum, azaz a vérplazma elektrolit-összetételét. A kivezetőcső sejtjeiben aktív K+-szekréció folyik, ezért a végső verejtékben a K+-koncentráció magasabb, mint a primer szekrétumban
Alumíniumsókat tartalmazó izzadásgátlók működési mechanizmusa
Az alumíniumsókat manapság nagymértékben használják a verejtékezés kontrollálására, személyes higiéniai célokra. Működésük: az alumínium sók egy dugót képeznek az izzadság-pórusok felszínén, ezáltal mintegy elzárják a kivezetőcsöveket, vagyis az izzadtság nem jut ki a bőrfelszínre. Két fázisú a működése ennek az ún. „dugasznak”, első lépésben a verejtékmirigyek által szekretált anyagban található fehérjék aggregálódnak az alumínium-polikationokkal, ezáltal egy ún. falat képezve egy membránt hoznak létre a kivezetőcső nyílásánál. A második fázis a növekedés fázisa, ekkor ez a membrán felhalmozza magában a már említett fehérjéket és kationokat, így képes megnagyobbodni.
Az izzadásgátlók olyan kémiai anyagok, amelyek csökkentik a verejtékezést. Az aktív összetevőik közé tartoznak bizonyos fémsók, mint például az alumínium-klorid, vagy az új generációsokban gyakrabban előforduló alumínium-cirkónium vegyületek. Utóbbiak manapság jobbnak bizonyulnak, mivel az emberi bőr jobban tolerálja őket, ezáltal kevésbé okoznak (pl borotválkozás utáni) irritációt .
A dezodorok nem egyenlőek az izzadásgátlókkal, mivel nem a verejtékezést akadályozzák meg, hanem úgymond „palástolják” az izzadtsággal kölcsönhatásba lépő baktériumok által termelt kellemetlen szagokat.
Bár ez a köztudatban helytelenül él, maga az izzadtság valójában nem szagos. Fontos hangsúlyozni, hogy az izzadásgátlók tartalmazhatnak dezodort is, a leghatásosabb, ha az ember közösen használja őket. A kellemetlen testszag akkor keletkezik, amikor az izzadásban jelen lévő különböző fehérjék és zsírok elvegyülnek a bőrünkön jelenlévő baktériumokkal. Azok a testrészeink, amelyek verejtékezéskor kellemetlen szagot hajlamosak árasztani, két közös tulajdonsággal rendelkeznek: kiterjedtebb baktériumflórával és apokrin verejtékmirigyekkel, ezek elsősorban a hónalj és az ágyék területére jellemzőek. Attól függetlenül, hogy sokan erősen hajlamosak verejtékezésre például az arcukon vagy a tenyerükön, ezek nem lesznek szagosak, mivel itt nem tenyészik akkora mennyiségű baktérium.
Hogy működnek a dezodorok?
Mivel a hónalji és ágyéki területek nagymennyiségű szőrt tartalmaznak, azok könnyebben „megtartják” a baktériumokat és az izzadtságot, ezáltal válnak ezek a részek olyan problematikussá. A dezodorok elpusztítják vagy inaktiválják a bőrön megtalálható baktériumokat, amelyek ezáltal nem képesek a kellemetlen szagok létrehozására. Ezek a termékek antiszeptikus szereket tartalmaznak, leggyakrabban alkoholt, formaldehidet és/vagy bórsavat. Ezenkívül a klórvegyületek, mint például a hipoklorit vagy a klórhexidin is felelősek lehetnek az említett baktériumok elpusztításáért.
Alumínium-mentesség: tényleg szükséges?
Manapság sokat hallani, és látni is különféle jó minőségű drogériákban, nagyobb organikus üzletekben olyan alternatív izzadásgátlókat, amelyek erőteljesen hirdetik alumínium-mentességüket. Ez egy fontos kérdést vethet fel bennünk: ha az eddig használt összes izzadásgátlónk alumíniumot tartalmazott, akkor ez vajon negatív hatással volt az egészségünkre?
A válasz egy idei évben megjelent tudományos cikk szerint- leszámítva, ha az adott személynél allergiás reakciót vált ki az alumínium- egyértelműen nem. Dr. Susan Massick, az Ohio állambeli egyetem Wexner Medical Centerének bőrgyógyásza szerint az összes nagyobb kutatás a 2000-es években arra világított rá, hogy az alumínium nem a problémák forrása. „Az a feltételezés, hogy az alumíniumtartalmú izzadásgátló szerek rákot okoznak, egy olyan mítosz, amely az orvosok és a tudósok fejében már megdőlt.”
Az ötlet, miszerint az alumínium köthető a daganatos betegségek kialakulásához, a korai 2000-es évekre vezethető vissza, ekkor kimutattak egy olyan jelenséget, hogy hogyha egy petri csészébe nagymennyiségű Old Spice izzadásgátlót fújunk bizonyos sejtekre, azok DNS-e károsodhat. Néhány kutató az alumíniumot okolta emiatt, sőt, olyan feltételezések is voltak, hogy ez az anyag nőkben emlőrákot okozhat. S hogy erre miből következtettek? Abból, hogy az emlődaganat gyakrabban jelent meg a hónalj közelében, mint máshol. A probléma ezzel a gondolkodással, hogy rengeteg féle anyag károsíthatja a DNS szerkezetét a petri csészében található egyéni sejtekben, amelyek valójában nem okoznak rákot az emberi sejtekben. Bizonyos sejtek nehéz vegyi fürdőben történő ürítése megfelelő lépés, ha azt szeretnénk tudni, hogy egy vegyi anyag veszélyes lehet-e. Azonban ezek a tanulmányok arra tudnak csak rávilágítani, hogy egy adott kemikália veszélyes lehet-e, és nem arra, hogy valóban egy probléma-e, ha az emberek használják őket a mindennapokban.
Ahhoz, hogy világos választ adhassanak a kérdésre, a kutatók mélyen beleásták magukat az izzadásgátlók világába.
Eredményeik alaposan megdöntötték azt az elképzelést, hogy az alumínium alapú izzadásgátlót használó nők gyakrabban kapnak emlőrákot, mint azok, akik nem-mondta Massick a Live Science-nek. Ezen felül rámutatott egy tanulmányra, melyet a Critical Reviews in Toxicology című folyóiratban tettek közé 2014-ben. Ebben alaposan áttanulmányozták az alumíniummal kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos összes kutatást, és nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ez az izzadásgátló anyag különös veszélyt jelent az emberi egészségre.
Massick magyarázata szerint a dezodorok készítői azért alkalmazzák ezt a szert, mivel a már korábban említett mechanizmussal blokkolja a verejtékcsatornákat, de nem hatol mélyebben bele a bőrbe, ami hatásos izzadásgátlóvá teszi. Ahhoz, hogy egy vegyület rákot okozzon, olyan mechanizmus szükséges, amelynek során a veszélyes anyag a véráramban elér egy olyan koncentrációt, ami elég magas ahhoz, hogy toxicitást idézzen elő. Vagyis nagy dózisban kell, hogy a szervezetbe kerüljön, amely a naponta kismennyiségben felhasznált izzadásgátlóban lévő alumínium esetén nem áll fenn. Ahhoz, hogy valóban teljesen alumínium mentes legyen a szervezetünk, többtől kell megszabadulnunk, mint a dezodorunk. Hiszen ez az anyag fóliákban, edényekben, sőt, a dohánytermékekben is megtalálható. Azokat az embereket veszélyezteti ténylegesen az alumínium, akik ipari területeken, nagy olvasztók közelében dolgoznak, vagy olyan környezetben élnek, ahol a levegőben és a növényekben nagy mennyiségű alumínium található.
Igazi kivételek még az allergiás betegek, természetesen ők nem használhatnak alumínium vegyületeket tartalmazó szereket, Massick alternatív lehetőségként a glikopirrolátot ajánlja, vagy radikális megoldásként (az izzadás abszolút blokkolására) botox injekciókat.
Hogyan akadályozzuk meg a túlzott verejtékezést?
A túlzott verejtékezés (hyperidrosis) nagyon zavaró állapot lehet, különösen akkor, ha kellemetlen szaga van. A nagymértékű izzadás általános lehet a láz, a Graves-kórban szenvedők vagy gyakran ideges és érzelmileg túlfűtött embereknél. Ez gyakrabban lokalizálódik a kezek, hónaljak és lábak területén. A kezek túlzott izzadtsága gyakran előfordul azoknál, akik túlságosan bőséges étrenden élnek vagy több alkoholt fogyasztanak. Az utóbbit drasztikusabban kell csökkenteni, mint a diétát.
A hónalj alatt az izzadás zsíros lehet, és kifejeződhet az úgynevezett általános seborrhea kifejeződése. Ez a betegség krónikus lefolyású, a faggyúmirigyekben gazdag testtájakat érintő gyulladással és hámlással járó betegség. Legtöbbször csak a hajas fejbőr, arc, ritkábban a mellkas, hát érintett, de előfordul csaknem egész testet érintő formában is. Kialakulásának oka nem pontosan ismert, de öröklődési faktoroknak jelentős szerepet tulajdonítanak, melyek hatására nagyobb számú faggyúmirigy alakul ki, melyek fokozott mennyiségű faggyút termelnek. A fokozott faggyúban elszaporodó Malassezia gombák is szerepet játszanak a tünetek kialakulásában.
A betegség hullámzó lefolyású, télen, tavasszal rosszabbodik, stressz hatására fokozódik. A betegség nem gyógyítható, folyamatos és tartós kezelést igényel. Kezelésében a faggyútermelés csökkentésével, gyulladáscsökkentéssel, ill. a Malessezia gombák számának mérséklésével érhetők el eredmények.
Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/10040/seborrhoeas-korkepek
A lábak túlzott izzadása nagyon gyakori, és gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint a nőknél, általában húsz és negyven év közötti korosztály a legjobban érintett.
A verejtékmirigyek túlzott működése olyan idegi zavarokat okozhat, amelyek ezeket a mirigyeket táplálják. Ez egy tünet, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, és tanácsos orvosi tanácsot kérni. Az étrenden kell változtatni, mivel ez szinte egészen biztosan hibás.
Bizonyos korrekciós intézkedések alkalmazhatók a kellemetlen tünet lefedésére. Gyakran segít a zokni belsejének és a lábaknak kezelése olyan szerrel, amely porrá zúzott keményítőből, bórsav(?)ból és szalicilsav egyenlő arányú részből álló porból áll. A zokninak selyemből vagy gyapjúból kell lennie, mivel a pamut zokni csak súlyosbítja az állapotot.
Hasznos lehet még éjjel és reggel a lábakat felváltva elég meleg és nagyon hideg vízbe süllyeszteni. Ezt hat-hét alkalommal meg kell ismételni, az utolsó merítés hideg vízben történik, majd a lábakat durva törülközővel alaposan meg kell szárítani, és a fent említett porral kezelni.
Magának a cipőnek is jelentős figyelmet kell szentelni, mivel a cipő, amely nem engedi a megfelelő vérkeringést, és a normál izommozgásokat, csak rosszabbodó állapotot idéz elő.
Természetes izzadásgátlók
Máris felmerül a kérdés: léteznek egyáltalán?
A nymag cikkjében megkérdezett dermatológusok szerint a válasz nem. „Bár természetes összetevők a szagokat elfedhetik, ebben jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy valamelyiküket izzadásgátlónak minősítenék” – mondta Marisa Garshick bőrgyógyász. A cikk továbbá említ több ilyen természetes „izzadásgátlót”, amelyek valójában nem azok, de többé-kevésbé utánozni tudják a hatásmechanizmusukat, pédául az aloe és a növényi glicerin szárító hatása miatt.
„A növényi glicerin segíthet felszívni a felesleges nedvességet, így bár nem izzadásgátló hatású, és nem akadályozza meg az izzadság kialakulását, de segíthet a felesleges nedvesség elnyelésében, minimalizálva a nedvességérzetet. Hasonlóképpen, az aloe hűsítő hatást gyakorolhat a bőrre, ami segíthet csökkenteni a túlzott nedvesség és a hőképződés érzését, ami izzadásnál előfordulhat ”- magyarázza. Továbbá az organikus sárgabarackolaj is segíthet szárazon tartani a bőrt, bár ez tudományosan nem megerősített. Lisa Anthony, a Sinai-hegyi bőr- és lézerközpont igazolt dermatológusa, megjegyzi, hogy a sárgabarackolajat számos természetes dezodorban használják, de „tudomásom szerint, inkább az illat maszkolására szolgál”, enyhe összehúzó hatásai vannak.
Más természetes dezodorok hasonló módon működnek, a nedvességet szívják fel inkább, mintsem a pórusokat blokkolnák;
a szakértők megjegyzik, hogy például a szódabikarbónát tartalmazó dezodoroknak is lehet ilyen hatása. „A szódabikarbóna elnyeli a nedvességet, így természetesen úgy érezheti az ember, mintha szárítana” – mondja Angela Lamb dermatológus, a Westside Mount Sinai bőrgyógyászati gyakorlatának igazgatója. Figyelmeztető jelleggel azonban hozzáteszi, hogy hogy néhány ember bőrirritációt tapasztal a szódabikarbónától.
A még ígéretesebb (bár messze nem bizonyított) természetes alternatív izzadásgátlók a peptidek, amelyek csökkenthetik az izom stimulációját. Így az izzadás felszabadulását váltaná ki, és ténylegesen blokkolják a verejtéket felszabadító pórusokat. „Bár ez hasonló ahhoz, ahogyan a Botox hogyan működik az izzadás megelőzésében, nem végeztek elegendő tanulmányt, hogy megmutassák, hogy ez valóban hatékonyan működik-e, vagy hogy hogyan hasonlítható össze az alumínium alapú izzadásgátló szerekkel” – mondja Garshick.
Források:
- Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve, 5. kiadás
- https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch10s07.html
- https://www.livescience.com/64720-aluminum-antiperspirant-deodorant-cancer.html
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28485735
- https://www.dermnetnz.org/topics/antiperspirant/
- https://bellatory.com/hygiene-grooming/deodorant
- https://www.sweatblock.com/deodorant-vs-antiperspirant/
- http://nymag.com/strategist/article/natural-antiperspirant-explainer.html
- https://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/10040/seborrhoeas-korkepek
